A válság éveiben különösen megfontolja az ember, mire költi a pénzét, így az üzleteknek, kereskedőknek egyre újabb és újabb trükkökkel kell előállniuk, ha költekezésre akarnak bírni bennünket. Bemutatunk pár trükköt.

Vajon miért vannak az édességek, a csokik, a rágók a kasszánál az üzletekben? Vajon miért találjuk az alapvető élelmiszereket, mint a kenyér és a tej mindig az üzletek hátsó végében?

Ezekre a kérdésekre természetesen már mindenki tudja a választ (természetesen azért, mert sorban állás közben könnyebben elcsábul az ember, pláne, ha gyermek is van vele, és mert kenyeret, tejet úgyis veszünk tehát végiggyalogolunk az üzleten), ugyanakkor a válság (és ezáltal a csökkenő fogyasztás) új trükköket csalt elő a kereskedőkből.

Műrendetlenség

Ahelyett, hogy folyamatosan rendezgetnék a polcokat, visszahelyezve a vásárlók által széttúrt ruhákat, egyes üzletekben azt találták ki, hogy a dolgozók csináljanak „műrendetlenséget", azt a képzetet keltve ezzel, hogy a vevők rohama miatt idő sincs a népszerű termékek rendberakására.

Ez elsősorban a fiatal, tinédzser vásárlóknál működik, akiknek még nem alakult ki a saját ízlésük, és akik a leginkább befolyásolhatók egy-egy termék népszerűsége által – mondta Philip Graves, aki a vásárlók fogyasztási szokásaival foglalkozó szakértő.

Márkaködösítés

Miután az embereknek kevés a pénzük, érthető, hogy fontos az ár-értékarány. Ugyanakkor nagyon sokan vannak, akik nem szeretnék, ha mások látnák, hogy olcsó árukat vásárolnak. Ennek a folyamatnak már több saját márkás termékcsalád is áldozatul esett (például a Tesco gazdaságos termékei), melyeket átneveznek, hogy eltűnjön a hozzájuk tapadt olcsó képzet.

A szupermarketek úgy döntöttek, megpróbálják egyre jobban elmosni a határt az olcsó és a középkategóriás termékeik között.

„Amikor szűkös a keret, akkor a vásárló nem csak a legolcsóbb terméket akarja megvenni, hanem azt is érezni szeretné, hogy a helyes, minőségi döntést hozta meg" – mutatott rá Joseph Staton, a brit GfK fogyasztói trendekkel foglalkozó részlegének igazgatója.

Helyspecifikus ajánlatok

A technikai fejlődésnek is köszönhetően a cégek egyre pontosabban tudják megcélozni potenciális vásárlóikat. Az információkat rengeteg forrásból gyűjtik össze: a pénzügyi tranzakciók adataiból, a közösségi oldalakra feltöltött digitális fényképekből (!), a posztokból, a mobilok GPS-jeleiből és a Google végrehajtott keresésekből, hogy csak egy párat említsünk.

Így aztán egyre több olyan ajánlatot kapunk, melyet mintha csak ránk szabtak volna. A szakemberek szerint a következő lépés az lesz, hogy akkor kapjuk majd az üzenetet, amikor éppen elhaladunk adott üzlet előtt.

Figyelemfelkeltés

Egyre újabb és újabb módszerekkel állnak elő ezen a téren is a cégek, akiknek elemi érdekük, hogy megragadják (és utána meg is tartsák) a vásárlók figyelmét. A kulcsszó a meglepetés és az élménynyújtás – hangsúlyozta Paula Dowie, az Ignite Design nevű cég partnere.

A szakember szerint akkor jó egy üzlet designja, ha kizökkenti a vásárlót, ha valami teljesen váratlant mutat neki, ami ott tartja, amitől a szokásosnál több időt tölt el adott üzletben vagy részlegen.

Erre találták ki a szemkövetéses módszert, amit olyan luxusmárkák kezdtek elsőként alkalmazni, mint a Gucci. Ennek lényege, hogy amikor a vásárló levesz a polcról egy parfümöt például, akkor a mozdulatot érzékelő digitális képernyők abban a pillanatban az adott termékről szóló információkkal, képekkel, stb. kezdik bombázni a vásárlót, így próbálván vásárlásra csábítani.