Dátumként az egyházfő február 22-t jelölte meg. Tizenhat bíboros 80 évnél fiatalabb, tehát részt vehet egy esetleges pápaválasztó konklávén.

A konzisztóriumon - a bíborosi testület tanácskozásán - a mindenkori pápa a bíborosi testület összetételét módosítja. Ez az első alkalom, hogy Ferenc pápa olyan bíborosokat nevez ki, akik részt vehetnek majd utódja kiválasztásában.

További három bíboros ennél idősebb, ezért emeritus (nyugalmazott) bíborosi címet kap. Közöttük van a 98 éves olasz Loris Capovilla, aki XXIII. János pápa titkára volt. A 16 pápaválasztó bíboros 12 nemzetet képvisel. Az új bíborosok Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Kanada, Nicaragua, Brazília, Argentína, Elefántcsontpart, Burkina Faso, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek és Haiti papjai. Közülük négy olasz, négyen dolgoznak a vatikáni kúrián, három szerzetes.

Ferenc pápa bíborosnak nevezi ki a szentszéki államtitkárságot októbertől vezető Pietro Parolint, valamint Gerhard Ludwig Müllert, a Hittani Kongregáció prefektusát. Bíboros lesz Aurelio Poli Buenos Aires-i érsek, a tavaly pápává választott Jorge Mario Bergoglio utódja.

Federico Lombardi szentszéki szóvivő az újságíróknak elmondta, hogy Ferenc pápa egyensúlyra törekedett a kontinensek között: két európai, három észak- és közép-amerikai, három dél-amerikai, két afrikai és két ázsiai bíborost kreál.

Burkina Faso és Haiti új bíborosával Ferenc pápa a világ szegény térségeit kívánta előtérbe helyezni - hangoztatta Lombardi.

A szóvivő hozzátette: az egyházfő a 120 fős pápaválasztó testület hagyományát követi. A februári konzisztóriumig a testület 13 tagja tölti be a nyolcvanadik évét, májusig pedig további hárman. Őket helyettesíti Ferenc pápa az új bíborosok kreálásával.

A VaticanInsider portál hangsúlyozta, hogy a 16 új pápaválasztó bíborosból kilenc dél-amerikai, ázsiai és afrikai. Ferenc pápa elődjét XVI. Benedeket követve tovább növeli a nem európai és nem kúriabeli pápaválasztók létszámát.