„Az európai innovációs partnerség a mezőgazdasági termelékenységért és fenntarthatóságért” címmel szervez konferenciát kedden a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az EIP-AGRI célja, hogy felhívja a figyelmet az innováció lehetőségeire az agrárgazdaságban, s ezáltal a gazdák közvetlenül kaphassanak választ problémáikra a tudomány területéről

Az „Európa 2020 Stratégia” költségvetése 4,5 milliárd eurót határozott meg az élelmiszer-biztonság, a biogazdaság és a fenntartható mezőgazdaság terén való kutatás és fejlesztés céljaira. A „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerség (EIP-AGRI) koncepciója, hogy tevékenysége révén hidat képezzen a gazdálkodási gyakorlat és a tudományos kutatás között, fokozva ezzel az európai versenyképességet.

A partnerség olyan fejlett ágazat kiépítésében kíván segíteni, amely nemcsak az élelmiszerhez való hozzájutást biztosítja világszerte, de lehetővé teszi a diverzifikált termékek és termelési módok megjelenését, a hosszú távú (nem csupán élelmiszer előállítási célú) nyersanyag-ellátást, valamint az élelmiszerláncon belüli jobb hozzáadott érték-elosztást is.

Elsődleges cél, hogy az élvonalbeli kutatás és technológia közelebb kerüljön az érintett mezőgazdasági termelőkhöz, vállalkozásokhoz, ágazati szereplőkhöz, innovációs támogató szervezetekhez, elősegítve ezzel a gazdálkodók mindennapi problémáira adott gyakorlati válaszok megvalósulását.

Az EIP-AGRI tehát remek lehetőség arra, hogy a gazdák – az Európai Unió támogatásával – megrendelőivé válhassanak a kutatási és fejlesztési tevékenységeknek, s ezáltal a problémáikra közvetlenül kaphassanak választ a tudomány területéről.

A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a fejlesztés szükségességére és az EIP lehetőségeire az agrárgazdaságban, valamint, hogy elősegítse új kapcsolatok, együttműködések és hálózatok kialakulását. A konferencián bemutatják az EIP-AGRI eddigi és a 2014. évi tervezett tevékenységét is a hazai és közép-kelet-európai szereplőknek.

Az esemény résztvevői elsősorban az agrárium szereplői, a felsőoktatás és a kutatóintézetek képviselői, a tanácsadók, az innovációs támogató szervezetek, valamint a kormányzati és a civil szféra képviselői.