Hamis számlák, fiktív beszállítói nyilatkozatok, csak az ígéretek szintjén létező beruházások – részben ezek a jellemző csalások, amelyekkel többen jogosulatlanul próbálkoznak uniós pénzekhez jutni. Arra is volt példa, hogy a megnyert támogatásból valaki saját banki utalásait intézte - írja a Magyar Nemzet.

Még a legmerészebb trükköktől sem riadnak vissza azok, akik jogosulatlanul akarnak uniós támogatásokhoz jutni. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól a lap megtudta, az eddigi tapasztalatok alapján már kirajzolódtak a legjellemzőbb csalási módszerek, amelyek minden valószínűség szerint a jövőben is felbukkanhatnak. Sokakat csábíthat az a 7300 milliárd forint, amely az idén kezdődő hétéves fejlesztési ciklusban áll az ország rendelkezésére.

A csalások gyakori példája, hogy fiktív számlával próbálják igazolni a meg nem történt beszerzést. Ezzel próbálkozott 2011-ben egy repülőgépgyártó cég Bács-Kiskun megyében. A társaság hosszabb időn keresztül pályázatokat nyújtott be infrastruktúrájának, eszközparkjának, műszaki berendezéseinek, informatikai rendszerének fejlesztésére. A beszerzésekről a cég több mint egymilliárd forint értékű hamis számlát vezetett be a könyvelésébe, majd azok egy részét a pályázatokhoz is benyújtotta. Ezzel az uniós költségvetésnek 132 millió, míg az államinak 38 millió forint kárt okozott.

Egy Csongrád megyei gazdasági társaság logisztikai központ létrehozására pályázott, és a másfél milliárd forintos beruházás önerejét kölcsönfelvétellel igazolta. Ezzel több mint hétszázmillió forintot nyert a cég, amely menet közben egy nagyvállalkozó tulajdonába került, aki az első körben kiutalt 220 millió forint pályázati pénz jelentős részével kiszállt a kft.-ből. Az új tulajdonos úgy döntött, a beruházást Csongrád helyett inkább Somogy megyében valósítja meg. Ehhez újabb százmilliós összeg kifizetését kérte. A fejlesztés készültségi állapotáról jelentést és fiktív számlákat nyújtott be, a teljesítést pedig műszaki ellenőrként egy kalocsai kft. igazolta. Kiderült, sem a nagyvállalkozónak, sem az új tulajdonosnak nem állt szándékában a logisztikai központot megépíteni. Céljuk egyértelműen a pályázati pénz megszerzése volt. Mindössze drótkerítést húztak az építési terület köré, és némi földmunkát végeztek.