A fiú ellen kábítószerrel való visszaélés bűncselekmény gyanújával indult büntetőeljárás. Az országos tisztifőorvos, Paller Judit kivizsgálta a TASZ panaszát, és arra a következtetésre jutott, hogy a kórház valóban megsértette az adatvédelmi jogszabályokat, amikor a szülők írásos engedélye nélkül rendőrt hívott a pácienshez.

A kórházigazgató a sajtónak azt nyilatkozta, hogy minden kábítószer-fogyasztó páciens esetében gyorstesztet végeznek el, és pozitív eredmény esetén értesítik a rendőrséget. Az adatvédelmi ombudsman egy korábbi állásfoglalása szerint azonban az egészségügyi dolgozóknak a páciens kábítószer-fogyasztása esetén nem szabad értesíteni a rendőrséget. Ezzel ugyanis egyrészt megsértik az orvosi titoktartás kötelezettségét, másrészről pedig elrettentik a fiatalokat attól, hogy hasonló esetben orvosi segítséghez forduljanak. Az orvos csak akkor hívhat rendőrt, ha a 18 éven aluli pácienst bántalmazták, elhanyagolták, vagy ha a bűncselekmény következményeként 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett - olvasható a TASZ közleményében.

A kórház később azzal védekezett, hogy ebben az esetben a fiatalkorú páciens szülei kérték a dolgozókat, hogy értesítsék a rendőrséget. A TASZ rámutatott, hogy erre csak írásos felhatalmazás birtokában lett volna lehetőségük. Az országos tisztifőorvos egyetértett a jogvédőkkel abban, hogy az egészségügyi dolgozók megsértették az adatkezeléssel kapcsolatos jogszabályokat, és közölte, hogy megteszi “a kórházzal szemben a szükséges intézkedést”. Hangsúlyozta levelében, hogy “az orvosi titoktartás törvényellenes megsértése esetén sérül az egészségügyi dolgozó és a beteg közötti bizalmi viszony, ami elriaszthatja az ellátásra szorulókat attól, hogy segítséget kérjenek, így életük, állapotuk nagyobb veszélynek lenne kitéve”.

“A világ 17 országában végzett Globális Drogvizsgálat idei eredményei szerint alkohol miatt nagyjából ugyanolyan arányban kértek sürgősségi ellátást, mint máshol a világon,” hangsúlyozta Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője. “Az illegális szereket fogyasztók azonban Magyarországon sokkal ritkábban fordulnak orvosi segítséghez, mint a többi vizsgált országban. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy a fiatalok nem bíznak az egészségügyi ellátórendszer diszkréciójában, félnek a szigorú hazai büntetőjogi következményektől, és ez visszatartja őket attól, hogy segítséget kérjenek.”