Hírek
2013. November 21. 05:00, csütörtök |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Óriási veszteséget jelent a késedelmes fizetések növekedése

Budapest volt a házigazdája az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletén a késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló új irányelv átültetésével kapcsolatos figyelemfelhívó szemináriumnak. Egyre több európai vállalkozást fenyeget fizetésképtelenség a kifizetetlen számlák miatt, miközben a késedelmes fizetések tovább növekednek, és már elérték a példátlan 340 milliárd eurós szintet – ez az Európai Unió teljes 2012-es költségvetésének (147 milliárd euró) több mint a duplája.
A fizetésképtelenség 450 000-nél is több munkahely megszűnéséhez vezetett, és Európában a vállalkozások 57 százaléka számolt be arról, hogy a késedelmes fizetések miatt likviditási problémái vannak, ez az elmúlt évhez képest 10 százalékos növekedést jelent. Európában nap mint nap kis- és középvállalkozások tucatjai mennek csődbe, mert a számlájukat nem fizetik ki.
A 2013-as Európai fizetési index legújabb adatai szerint Magyarországon 2013-ban a teljes forgalom 4 százaléka veszik el a késedelmes fizetések miatt. 2013-ban Magyarországon a fizetések teljesítésének átlagos átfutása a vállalkozások között 43 nap, az állami hatóságok és a vállalkozások közötti tranzakciók esetében pedig 55 nap lesz.
A késedelmes fizetések felszámolása érdekében az Európai Bizottság alelnöke, Antonio Tajani tavaly Rómában információs kampányt indított az EU mind a 28 tagállamában, hogy a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelv nemzeti jogba való mihamarabbi átültetését ösztönözze. Az Európai Bizottság által finanszírozott kampány különös hangsúlyt fektet arra, hogy a KKV-k megismerjék az irányelv által biztosított új jogokat, illetve hogy ezekkel a jogokkal hogyan élhetnek. A szemináriumon beszédet mondott Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője és Turóczy László, a Nemzetgazdasági minisztérium helyettes államtitkára.
Az információs szeminárium lehetőséget adott az ismeretek terjesztésére a fő érdekeltek, különösen a KKV-k és az állami hatóságok körében, hogy lássák, milyen hatással vannak a késedelmes fizetések az ország vállalkozásaira, illetve megértsék az irányelv alkalmazási lehetőségeit és előnyeit. A kampány egyben fórumként is szolgál az olyan jó gyakorlatok megosztására, amelyek segítségével a KKV-k elérhetik a pontos fizetést. Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, az iparért és vállalkozáspolitikáért felelős biztos, a következőket mondta: „Minden évben KKV-k ezrei mennek tönkre, miközben arra várnak, hogy a számláikat kifizessék. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy felszámoljuk egész Európában a késedelmes fizetések nagy károkat okozó kultúráját, amely az üzleti világban már régóta ad okot az aggodalomra. Világos, hogy mennyire sürgős a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet minél előbb átültetni a nemzeti jogba.
A tagállamokban zajló információs kampányok olyan fórumként szolgálnak, ahol megvalósulhat a jó gyakorlatok cseréje, és a vállalkozások segítséget kaphatnak a késedelmes fizetésből fakadó problémák kezeléséhez. Alapvető fontosságú, hogy az európai vállalkozások – különösen a KKV-k –ismerjék a jogaikat, és hogy azokat miként tudják a lehető legjobban használni.”
Ezek érdekelhetnek még
2025. Július 02. 07:51, szerda | Belföld
Száz mozdonyt szerez be a MÁV 2026 végéig, ebből harminc már megérkezett
Jövő év végéig összesen 100 korszerű mozdonnyal bővül a MÁV személyszállítási flottája, ebből már 30 megérkezett és közülük 24 forgalomba is állt
2025. Július 02. 07:49, szerda | Belföld
Júliustól hátrányos helyzetű családokat lehet támogatni a REpont automatákon keresztül
Júliustól a REpont automatáknál leadott palackok után járó visszaváltási díjat hátrányos helyzetű családok megsegítésére és gyermekek fejlesztésére lehet felajánlani
2025. Július 01. 07:44, kedd | Belföld
Az államtitkár szerint ennyibe kerülne Magyarországnak az orosz energiaembargó
Az EU orosz energiára tervezett embargója akár 800 milliárd forinttal is megemelheti Magyarország energiakiadásait, ez az összeg nagyjából megegyezik a rezsicsökkentésre szánt költségvetési forrásokkal