Annak ellenére, hogy a Bálna hasznosítható területeinek csak kevesebb mint a felét sikerült értékesíteni, az épületegyüttes financiálisan önfenntartó – tudta meg a Napi Gazdaság. Havi 35 millió forint plusz áfába kerül Budapestnek a Bálna Közraktárak épületegyüttes fenntartása. Mivel a Cet néven elhíresült intézmény havonta szintén 35 millió forint bevételt termel, a 2013 novemberében megnyílt élménypont, ha nem is nyereséges, de nem igényel pluszforrásokat a fővárosi büdzséből.

Az előző városvezetés hibájából egy meggondolatlan koncepciót örököltünk – mondta el a Napi Gazdaságnak Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a Bálna üzemeltetési szerződéseinek értelmében Budapestnek 25 év alatt mintegy 31 milliárd forintot kellett volna megtérítenie a beruházónak, viszont az újratárgyalt kontraktus a projekt költségeit 10 milliárd forintra csökkentette. Az építés-kivitelezés, a beruházás befejezése és az üzemeltetés elindíthatósága további 2,6 milliárd forintot emésztett fel, de Bagdy a laphoz eljuttatott írásában azt is hangsúlyozta, hogy az eredeti megállapodás felnyitásával jelentős közpénzt lehetett megtakarítani.

A legnagyobb fejtörést jelenleg a Bálna kihasználatlansága okozza. Az épületben idén májusig csupán 45 üzlet nyílt meg, azaz a hasznosítható terület 45 százalékára kötött az üzemeltető – jelenleg a főváros kizárólagos tulajdonában álló Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. – bérleti szerződést. A fennmaradó részekre a versenyeztetés folyamatban van, és az is jó hír, hogy minden szabad bérlemény iránt érdeklődés tapasztalható. A havi nettó bérleti díjak – összevetve más plázák árfekvéseivel – egyébként jutányosak: kulturális tevékenységre és ötéves időtartamra átlagosan 2610 forintot kérnek négyzetméterenként, ugyanerre az időszakra a vendéglátói funkció négyzetmétere pedig 3600 forintba kerül.