Kötelezés helyett, esetenként kellene megvizsgálni, hogy a gyerek miért nem jár óvodába – mondta a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke a Rádió Orientnek. Az új köznevelési törvény ugyanis 3 éves korra csökkenti az óvodakezdés időpontját. Fábián Katalin szerint a férőhelyek számának területi ingadozása nehezítheti a kérdést. A zsúfoltság miatt romlik a személyes kapcsolat, a felszereltség javítása pedig nem pótolja az egyéni bánásmódot.

A 3 éves kortól való kötelező óvodába járással kapcsolatban számos kérdés és kétely merült fel. Emellett az iskolakezdés szabályainak átalakulása is tovább árnyalta a kérdést. A Rádió Orient műsorában Fábián Katalin elmondta, a korábbi rendszerben az óvodakezdés kötelező ideje az 5 éves kor volt. A Magyar Óvodapedagógusok Egyesületének elnöke kiemelte, az új rendszer bevezetése nem lesz zökkenőmentes. A férőhelyek számának ingadozása és a szülő eltérő akarata nehezítheti a kérdést – hangsúlyozta.

Túlzsúfoltság a nagyvárosokban – helybőség vidéken

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, a változtatás mögött nem lát igazi indokot. „A hároméves gyereket nem kell kötelezni az óvodába járásra, mindenkinek meg kell adni a választási lehetőséget” – jelentette ki. Az elnök a választás szabadságának korlátozása mellett a férőhelyek egyenetlen eloszlását emelte ki problémaként. „Van, ahol 150-200 fő sem talál férőhelyet, míg máshol bőven akad hely. A legnagyobb gond a nagyvárosok közelében van, a községek nincsenek felkészülve a magas gyerekszámra. Itt bővíteni kellene a férőhelyek számát” – mondta a vendég. Hozzátette, az elmúlt évben közel 10 milliárd forintos pályázati kiírás volt az óvodai férőhelyek számának bővítésére. Továbbá, a kormányzat által ígért plusz 5 ezer hely is sokat segítene a helyzeten – magyarázta.

„Az óvodai zsúfoltság a gyerek és az óvodapedagógus személyes kapcsolatának rövidülésével jár együtt” – emelte ki Fábián Katalin. Az elnök hozzátette, a gyerekek magas száma az óvodapedagógusra is rossz hatással van, ingerültté és fáradttá teszi. Kiemelte, ezen az sem segít a felszereltség bővítése vagy az, ha a gyerekeket már délben hazaviszik a szülők. „A 4 éves kortól kötelező óvodába járás mindenki számára elfogadható lenne. Az a jó, ha minél hosszabb időt tölt családi környezetben a gyermek” – tette hozzá.

„Az önállóság az iskolaérettség záloga”

Az új köznevelési törvény a gyerekek iskolaérettségében is pontos időpontot határoz meg: az augusztus 31-ig 6 éves kort elérő kicsiket kötelező iskolába küldeni. Fábián itt az iskolaérettség kérdését emelte ki, ahol a nyári gyerekek a legveszélyeztetettebbek. „Az iskolának, a szülőnek és a gyereknek sem jó, ha a kicsi éretlenül kerül el az óvodából. Jogot kellene adni a szülőnek, hogy ellenvéleménye legyen” – mondta az elnök.

A gyerekek nem egyformák, így a személyes bánásmód elengedhetetlen az óvodákban. Fábián kiemelte, az egyéni adottságok szerinti fejlesztésnek kell leginkább érvényesülnie az óvodákban. Éppen ezért sok szülő fél a vegyes óvodai csoportoktól. Az elnök szerint az osztott és az osztatlan óvodai csoportoknak egyaránt vannak előnyeik. „A kicsik a vegyes csoportokban viharosan tudnak fejlődni, könnyebben megtanulják a társakkal való együttműködést” – emelte ki.

Az óvodai tevékenységek az iskolaérettség fontos képességeit fejlesztik. „A gyereknek már egyedül, a szülő segítsége nélkül kell bepakolnia a táskáját, és tudnia kell hosszabb időn keresztül egy dologra figyelni”– utalt a szellemi érettség mellett fontos szociális képességekre a vendég.

Az óvoda nem hagyhatja figyelmen kívül, hogyan működik az iskola. Az intézménynek fel kell készítenie a gyereket az iskolai elvárásokra. Ennek módszerei eltérhetnek, hiszen pedagógiai szabadság van. „Fontos kiemelni, hogy az óvoda nem kisiskola. Szakmailag kell figyelni az iskolát és az óvoda eszközeivel felkészíteni a gyereket” – hangsúlyozta Fábián Katalin.

Egyedi kivizsgálásra van szükség

A kötelezettség alól felmentést kaphatnak a rendezett családi körülmények között élő gyerekek, a változás elsősorban a hátrányos helyzetűeket célozza. Fábián Katalin az országot járva azt tapasztalja, hogy a gyerekek többsége óvodába jár a szegényebb régiókban is. „A szülő érdeke, hogy bevigye a gyereket, ahol az rendszeres étkezésben részesül és meleg van” – emelte ki Fábián. Hozzátette, nagyon sok gyerek éhesen érkezik az intézménybe, ezért az óvónők gyakran előző napi kenyeret adnak és kérik a szállítókat, hogy korábban hozzák a reggelit.

Az ilyen helyzetben lévő gyermekek általában jó szociális képességekkel rendelkeznek, esetükben többnyire a látókör szélesítésében kell segíteni - közölte. Vannak azonban olyan esetek, amikor a gyermek szociális helyzete miatt nem tud óvodába járni. Ilyenkor a szankciók helyett az eset egyedi kivizsgálása a fontos. „A kötelezéssel van a baj. Ki kell alakítani a bizalmat, a családok egymást fogják meggyőzni az óvoda előnyeiről” – emelte ki.