Utólagos kegyelemben részesítette kedden a brit uralkodó Alan Turingot, a múlt század egyik legzseniálisabb brit matematikusát, akit homoszexualitása miatt az 1950-es években az akkor hatályos törvények alapján elítéltek.

Alan Turing, akit a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztel a tudományos utókor, titkosszolgálati kódfejtő tevékenységével általános vélemény szerint akár évekkel is lerövidíthette a II. világháborút. Ő állt ugyanis annak a csoportnak az élén, amely Bletchley Parkban, a brit katonai hírszerzés kódfejtésre szakosodott akkori központjában feltörte a nácik híres, a németek által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját, amelyet az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is használtak.
Turing ezzel valószínűleg százezrek életét mentette meg, ám ennek ellenére 1952-ben "súlyos közszeméremsértés" vádjával, a homoszexualitást bűncselekményként definiáló brit törvény alapján elítélték. Az ítélet börtönbüntetés volt, amelyet azonban önkéntes kémiai kasztrációval ki lehetett váltani. Turingot végül e kezelésnek vetették alá, és nem kellett börtönbe vonulnia, ám a tudós alig két évvel később, 1954-ben, néhány nappal 42. születésnapja előtt ciánmérgezésben meghalt.
Az akkori hivatalos halottkémi verdikt öngyilkosságot állapított meg, bár ezt azóta is többen vitatják.
Turing jogi rehabilitálására az utóbbi években számos kezdeményezés is útjára indult. Négy éve például a brit miniszterelnöki hivatal honlapján 34 ezren csatlakoztak a Turing rehabilitációját követelő petícióhoz. Ennek hatására Gordon Brown akkori munkáspárti miniszterelnök hivatalos nyilatkozatban fejezte ki a kormány sajnálkozását a "visszataszító" bánásmódért, amelyben a tudóst részesítették annak idején, ám ez sem ért fel tényleges jogi rehabilitációval.
Tavaly februárban a jelenlegi miniszterelnök, a konzervatív párti David Cameron kormánya visszautasította a Turing rehabilitálását indítványozó újabb kegyelmi kérvényt, amelyet az interneten több mint 23 ezren írtak alá. Az elutasítás alapja az a hivatkozás volt, hogy Turingot az annak idején hatályos törvények által büntetendőnek tartott jogsértésért ítélték el, ezért a jogi rehabilitáció nem lehetséges.
Éppen egy éve azonban tizenegy vezető brit tudós, közöttük Stephen Hawking, a fizikatudomány egyik legnagyobb kortárs teoretikusa nyújtott be kérvényt Turing rehabilitálására és a hat évtizeddel ezelőtti ítélet megsemmisítésére.
A kormány hosszas mérlegelés után végül azt a megoldást találta, hogy II. Erzsébet királynőtől kéri a posztumusz felmentést Turing számára. Az uralkodó, akihez hivatalosan Chris Grayling igazságügyi miniszter fordult a kérelemmel, saját kegyelmi kiváltsága alapján kedden ki is hirdette a néhai tudóst a büntetés hatálya alól felmentő döntését, így Turing - igaz, halála után csaknem hatvan évvel - mentesült az egykori bírósági végzés jogkövetkezményei alól.
Grayling az uralkodói döntés kihirdetéséhez fűzött nyilatkozatában közölte, hogy Turing olyan büntetés szenvedő alanya volt, amelyet a mai kor igazságtalannak és diszkriminatívnak tekint. A királynő felmentő döntése méltó tisztelgés e kivételes ember emléke előtt - fogalmazott a brit igazságügyi miniszter.