Hatályba lépett az Alkotmánybíróság új ügyrendje 2013. március 1-jén. Ebben a testület egyszerűsítette az alkotmányjogi panasz benyújtására vonatkozó formai követelményeket. Az alkotmányjogi panaszok esetében a határidő utolsó napjáig a postára adásnak kell megtörténnie, nem az Ab-hez beérkezésnek - mondta el Bitskey Botond az MTI-nek.

Az ügyrend egyértelművé teszi, hogy az alkotmányjogi panasz beadására már a jogerős ítélet után sor kerülhet, nem kell feltétlenül megvárni a Kúria felülvizsgálati eljárását, sőt, a két eljárást párhuzamosan is meg lehet indítani - ismertette a főtitkár. A Kúria felülvizsgálati döntésével szemben viszont csak akkor lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani, ha a jogerős ítélet ellen nem nyújtottak be panaszt.

Néhány dömpingügy, például a korengedményes nyugdíjak kapcsán érkezett több ezer, lényegében azonos indítvány nyomán a testület azt is rögzítette ügyrendjében, hogy ilyen esetekben elegendő, ha csak néhány ügyben folytatja le a befogadási eljárást, az ezt követő érdemi vizsgálat eredménye kihat a többi indítványozóra is - tette hozzá.

Az új ügyrend megalkotására a tavaly év elején hatályba lépett alkotmánybírósági törvény alkalmazásának tapasztalatai alapján került sor, az előzőhöz képest szerkezete, szabályozási területe lényegében nem változott, azonban számos kisebb korrekció, pontosítás történt - mondta a főtitkár.

Az ügyrend rögzíti a 15 tagú testület eljárásainak menetét, különböző szerveit, és azok hatásköreit, így például a teljes ülés, az elnök, a három öttagú tanács, a bizottságok és a tagok esetében.

Az új alkotmánybírósági törvénnyel összhangban az ügyrend rendelkezik arról, hogy amennyiben az indítványról harminc napon belül kell határozni - például ha az államfőtől érkezett a még ki nem hirdetett törvény előzetes normakontrollja érdekében - akkor két napon belül ki kell jelölni az ügy előadó alkotmánybíróját, akinek öt napon belül határozattervezetet kell készítenie a teljes ülés számára, az észrevételezésre pedig újabb öt nap marad, ezután a teljes ülés napirendjére veszi az ügyet.

Az ügyrend emellett határidőket állapít meg az alkotmányjogi panaszok, a bírói kezdeményezések és a népszavazással kapcsolatos indítványok elintézésére vonatkozóan is. Az Ab elnöke elrendelhet gyorsított eljárást, vagy soron kívüli elbírálást. Az Ab-nek gyorsított eljárásban az egyes eljárási cselekményeket az ügyrendben meghatározott időtartamok fele alatt kell elvégezni, soron kívüli elbírálás esetén haladéktalanul. Az Ab teljes ülése és a tanácsok legalább kéthetente, de szükség esetén nagyobb gyakorisággal tartanak ülést. Az ülések napirendjét az Ab honlapján közzé kell tenni.

Az ügyrend a befejezett eljárások adatnyilvánossága kapcsán rögzíti, hogy 'az eljárás meghatározott irataiba való betekintésre joga van minden olyan természetes és jogi személynek, valamint szervnek, aki, illetve amely az erre vonatkozó jogos, illetve a tevékenységével összefüggő érdekét valószínűsíti. (...) Nem nyilvános az ügy döntésre történő előkészítésével összefüggő belső munkaanyag, különösen az indítványelemzés, a tervezet, a módosító- és szerkesztési javaslat, az előadó alkotmánybíró jegyzete, az ügyhöz csatolt emlékeztető, valamint az ügyintézéssel kapcsolatos egyéb tanácsvezetői és elnöki intézkedés, utasítás'.

A teljes ülés hatáskörébe tartozó döntés meghozatala érdekében meghallgatható az indítványozó, illetve képviselője, a szakértő, illetőleg részt vehetnek az elnök által esetenként meghívott más személyek.

A személyes meghallgatásra és a nyilvános meghallgatásra legkorábban az ügyben készült tervezet első tárgyalását követően kerülhet sor. A nyilvános meghallgatás időpontját és a meghallgatáson részt vevő személyek nevét az Ab honlapján közzé kell tenni, és előzetes bejelentkezés alapján lehetőséget kell biztosítani egyéb személyek részvételére. A személyes, illetve nyilvános meghallgatáson az alkotmánybírák kérdést intézhetnek a meghallgatottakhoz, akiknek előzetesen meghatározott időkeret áll rendelkezésére álláspontja kifejtésére. Az Ab kivételesen szakértőt is kirendelhet.

Az Ab adott ügyben érdemi döntését megelőzően ideiglenes intézkedéssel felfüggesztheti jogszabály hatálybalépését, vagy rendes bírói döntés végrehajtását, ezt azonban indokolni kell.

Az Ab új ügyrendjét a Magyar Közlöny február 27-ei számában tették közzé és március 1-jétől hatályos, a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.