Az árvíz vagy más természeti katasztrófák által sújtott EU tagállamok vagy tagjelöltek gyorsabban és célzottabban hozzájutnak majd az EU szolidaritási alapjának forrásaihoz azt követően, hogy a Parlament szerdán megszavazta az alap reformját. A Tanáccsal már informálisan leegyeztetett szabályok a többi között 10-től 12 hétre hosszabbítják meg a segélyért folyamodás határidejét, lehetővé teszik a segély 10 százalékának előre kifizetését, és egyszerűsítik a segély jóváhagyásának feltételeit a földrajzilag korlátozott hatású katasztrófák esetén.

„Az Európai Unió Szolidaritási Alapja az uniós szolidaritás egyik legkézzelfoghatóbb és leghatékonyabb példája. A reform révén az alap még hatékonyabban működik majd. A jogosultságot egyetlen kritérium teljesítéséhez köti és így határozza meg egyértelműen, hogy melyik régió kaphat a támogatásból. A katasztrófák esetén életfontosságú, gyors segítséget jelentő előleg-kifizetés a parlamenti tárgyalók fontos sikere, amelyre csak kemény tárgyalások után bólintott rá a Tanácsˮ - mondta a témáért felelős Rosa Estaràs Ferragut spanyol néppárti képviselő.

A teljes segélyösszegből legfeljebb 30 millió eurós, 10 százalékos előleg kifizetésének lehetőségéért a Parlament állt ki annak ellenére, hogy a Tanács a tárgyalások során végig ellenezte a javaslatot.

Egyértelműbb és egyszerűbb szabályok regionális katasztrófák esetére

A szolidaritási alap alapvetően nagy katasztrófák esetén vehető igénybe, amikor a kárösszeg eléri a 2011-es árakon számított 3 milliárd eurót, vagy az érintett ország bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 százalékát. Azonban az alap a földrajzilag korlátozott hatású katasztrófák esetén is használható. Ezentúl egyetlen feltételnek kell megfelelni - az elszenvedett kár értékének el kell érnie a régió bruttó jövedelmének 1,5 százalékát -, így az Európai Bizottság könnyebben elbírálhatja a pályázatokat és felgyorsíthatja a segélykifizetést.

A képviselők elérték, hogy az EU elszigetelt régióit érintő katasztrófák esetén a GDP egy százalékát elérő kárérték legyen a határ, illetve hogy hosszan kifejlődő katasztrófák, például szárazságok hatásainak enyhítésére is igénybe lehessen venni az alap segítségét.

Hosszabb határidők, gyorsabb eljárás

A képviselők két hetet nyertek a segélyért folyamodó tagállamok számára a pályázatok beadására. Az alapból származó segély felhasználására is hosszabb idő: egy helyett másfél év áll ezentúl az országok rendelkezésére.

Az adminisztratív eljárás határidejét lerövidítették, így a Bizottságnak mostantól a pályázat beérkezésétől kezdve hat hónap alatt el kell bírálnia, hogy a jelentkezés megfelel-e a feltételeknek, és meg kell határoznia a kifizethető segély összegét.

A 2014 és 2020 között évente 500 millió euróból gazdálkodó uniós szolidaritási alapot a Közép-Európát sújtó 2002 nyári árhullámot követően, még ugyanabban az évben hozták létre. Azóta 56 alkalommal vették igénybe árvizek, viharok, erdőtüzek, földrengések és szárazságok okozta károk enyhítésére. Eddig 23 tagállam kapott segítséget összesen 3,6 milliárd euró értékben.

Ugyanakkor már régóta várható volt az alap működésének felülvizsgálata annak érdekében, hogy hatékonyabbá, gyorsabbá és láthatóbbá váljon az általa nyújtott segítség. 2005-ben a Parlament ugyan elfogadta az alap átalakításáról szóló javaslatot, de azt a Tanács visszautasította.

A szavazás eredménye: 525 mellette, 12 ellene, 41 tartózkodás.