Hamarosan újra Székelyföldön vetnek búzát a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szakemberei. A kutatás célja, hogy teszteljék a télálló képességet és kiválasszák azokat a törzseket, amelyek a legjobbak ebből a szempontból. A cél, hogy a kifejlesztett búzafajták a klímaváltozás miatt változó időjárási körülményeknek is megfeleljenek, de a tervek között szerepel, hogy hűvösebb térségek – például Észak-Európa – piacait is meghódítsák.

A kutatás jelentősége, hogy olyan búzát nemesítsünk, amely ellenáll a tartós hidegnek is – mondta a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos munkatársa. Dr. Beke Béla tájékoztatása szerint a tavaly indult program előtt Mátraszentlászlón is volt olyan terület, ahol tesztelték a tél- és fagyállóságot, de ahhoz, hogy igazán természetes hideg körülményeket találjanak, a határon túlra kell utazni. A távlati cél, hogy olyan búzát nemesítsenek, amely jól tűri a klímaváltozás miatt megváltozott körülményeket, de az is lényeges szempont, hogy új piacokat találhatnak, például Észak-Európában.

A búzát számos stresszhatás éri – hőség, eső, hideg, fertőzések – a nemesítés során pedig az a cél, hogy ezeknek ellenálló fajtákat hozzanak létre. A télállóság vizsgálatára természetes körülmények között a Szeged környéki terület nem igazán alkalmas, ezért Erdélyben kerestek megfelelő helyet, egy zetelakai vállalkozó földjén vetik el a magvakat. Az első év tapasztalatai alapján a hazai gabonák többsége jól bírta a tartós hideget. A kutatók statisztikát készítenek az eredményekről. Megszámolják a kikelt töveket még a tél beállta előtt, tavasszal pedig azt, mennyi növény maradt életképes az adott sorból.

Most, az első adatok ismeretében azt kell megállapítaniuk a kutatóknak, mennyire megbízhatóak a Hargitán kapott eredmények, amihez laboratóriumi ellentesztekre van szükség. Fontos megjegyezni, hogy a télállóság és a fagyállóság nem ugyanazt jelenti, utóbbit lehet laboratóriumi körülmények között vizsgálni, de a télállóság csak tartós hótakaró alatt tanulmányozható. A gabonákat sok egyéb hatás ellen lehet védeni mesterségesen, a télnek azonban mindenképp ki vannak téve, így lényeges, hogy a nemesítés során azok a törzsek, vonalak kerüljenek előtérbe, amelyek egyébként is jól bírják a zord időjárást – tette hozzá a szakember.

Tíz évig is tarthat egy új fajta születése

A nemesítés folyamatában több ezer törzset vizsgálnak egyéb jellemzők – biotikus-, illetve abiotikus stressztűrés, termőképesség, minőség, állóképesség, stb. – alapján. A minden szempontból megfelelő és az adott standardnál jobb törzsek állami fajtakísérletekbe kerülhetnek. Ezekben a fajtakísérletekben további 3 évig vizsgálják a jelölteket. Ha a növények megfelelnek, minősítést nyernek és felkerülnek az elismert fajták nemzeti és EU-OECD listájára, ezután szabadalmaztatják azokat. Összességében tehát a nemesítési procedúra, egy új fajta születése 10 évet is igénybe vehet. A minősítést követően, ha a fajta „piacos”, megkezdődhet a hivatalos vetőmag szaporítása, forgalmazása, és bekerülhet a köztermesztésbe.