A NAV Bács-Kiskun vármegyei ellenőrei egy olyan adózónál kezdtek vizsgálódni, aki különféle közösségi médiás felületeken aranyékszereket árult. Próbavásárlást kezdeményezve vették fel a kapcsolatot vele, végül egy arany karkötőt rendeltek, az áru átvételének helyszíne egy benzinkút parkolója volt. Hamar kiderült, hogy az adózó valójában édesapja gazdasági társaságának alkalmazottjaként, a kft. tulajdonában lévő aranyékszereket árulta. Az ellenőrök nyugtát, számlát nem kaptak a vásárlásról, ezért mulasztási bírságot szabtak ki.

A helyszínen megjelentek a korábban értesített Bevetési Igazgatóság járőrei, és az illetékes kormányhivatal munkatársai is. Az ellenőrzés egy ingatlanban folytatódott, ahol az illető önként adott át több ékszert is a revizoroknak. Az ékszereken védjegyoltalom alatt álló termékek márkajeleire hasonlító jelölések voltak, a vélhetően iparjogvédelmi jogokat sértő termékeket a járőrök szabálysértési-, illetve büntetőeljárásban lefoglalták.

A lakossági bankszámlakivonatokat áttekintve az is beigazolódott, hogy az árus úgy próbálta eltitkolni bevételeit, hogy az ékszerek árát saját, illetve hozzátartozója lakossági bankszámlájára utaltatta.

A NAV nyilatkozattételre szólította fel a bankszámlára csoportos utalást teljesítő csomagküldő társaságokat is. A futárszolgálatok megerősítették, hogy utalásaik a csomagküldemények feladásához kapcsolódtak.

A revízió összesítette a bankszámlakivonatok alapján az átutalások, befizetések adatait, ami szerint összesen csaknem 60 millió forint bevétel érkezett a bankszámlákra az ékszer-értékesítések kapcsán. Mivel a vásárlók az ellenértékről nyugtát, számlát nem kaptak, ezért az eladónak a számla-, és nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása miatt is mulasztási bírságot kellett fizetnie.

Az adózó az ékszer-értékesítésből keletkező bevételét nem vitatta, az ellenőrzés hatására áfabevallásokat nyújtott be, ezekben pedig mintegy 25 millió forint adót vallott be.