Csehszlovákia kettéosztása 1992-ben szükségszerű volt, mert az akkori szövetségi államban felgyülemlett belpolitikai feszültség tovább már tarthatatlanná vált - állapította meg a cseh és a szlovák miniszterelnök, akik a közös cseh-szlovák állam felbomlásának, s az önálló Csehország és Szlovákia megalakulásának 20. évfordulója alkalmával Brnoban a cseh közszolgálati televízió rendkívüli újévi vitaműsorában beszélgettek.

"Meggyőződésem, hogy ez a húsz évvel ezelőtti lépés helyes, sőt az egyetlen lehetséges lépés volt. Jó volt, hogy az akkori cseh és szlovák politikai vezetés képes volt megegyezni ebben a lépésben" - jelentette ki Petr Necas, szlovák partnerével, Robert Ficóval beszélgetve. Necas szerint az esetleges népszavazás nem oldott volna meg semmit, s valószínű, hogy csak növelte volna a feszültséget, s a cseh-szlovák ellentéteket.
"Egyetértek a cseh miniszterelnök szavaival. Létezett egyfajta társadalmi megrendelés bizonyos megoldásra, az adott állapot már tarthatatlan volt. Én is így éreztem akkor" - nyilatkozta Fico. Hozzátette: Csehország és Szlovákia a szétválás után közelebb kerültek egymáshoz, s mindketten tagjai az Európai Uniónak és a NATO-nak.
Felmérések szerint azonban úgy Csehországban, mint Szlovákiában is a lakosság több mint fele akkoriban ellenezte a közös állam szétosztását.
Mindkét kormányfő szerint a cseh-szlovák kapcsolatok ma nagyon jók, korrektek és meghaladják a szokásos nemzetközi szintet. Számos területen pedig új lehetőségek vannak az együttműködés továbbfejlesztésére. A politikusok reálisnak tartják, hogy 2016-ban vagy 2017-ben egyesítik a két ország légvédelmét. Közös diplomáciai képviseletek is tervben vannak. A politikusok egyetértettek abban is, hogy a közös cseh-szlovák állam nemzetközi politikai súlya nagyobb volt, mint a mai önálló Csehországé és Szlovákiáé.
Václav Klaus cseh államfő az évforduló alkalmával részleges közkegyelmet hirdetett, amely szerdán lép életbe. A köztársasági elnök döntése alapján kegyelmet kapnak például azok, akiket feltételes szabadságvesztésre ítéltek, vagy egy évnél nem hosszabb börtönbüntetést kaptak. Idős emberek esetében akár tízéves szabadságvesztésre ítélt személyek is kegyelmet kaptak.
A cseh elnöki amnesztia következtében mintegy 6000 elítélt kerülhet szabadlábra - közölte Pavel Blazek igazságügyi miniszter rendkívüli keddi sajtótájékoztatóján Prágában. A miniszter szerint Csehországban jelenleg több mint 23 ezer ember van a börtönökben.
Ivan Gasparovic szlovák államfő szintén részleges közkegyelmet hirdetett az évforduló alkalmával, de ennek részletei még nem ismeretesek. Gasparovic döntése szintén szerdán lép életbe - közölte kedden Marek Trubac elnöki szóvivő.
A cseh és a szlovák alkotmány szerint mindkét országban az államfők kizárólagos joga a kegyelem gyakorlása. Klaus tízéves elnöksége idején ez az első közkegyelem. Václav Havel korábbi cseh elnök három esetben is élt ezzel a jogával. Klausnak azonban az a véleménye, hogy az elnöki kegyelemmel nem szabad a bírósági döntésekbe beavatkozni.
Havel első amnesztiája alkalmával, amelyet még csehszlovák államfőként 1990 január elsején hirdetett meg, mintegy 23 ezer elítélt került szabadlábra, az akkori fogva tartottak mintegy kétharmada. Ez a döntés azóta is éles bírálatok tárgya, mert a szabadlábra jutottak egy része rövid időn belül újabb törvénysértéseket követett el, s országszerte gyorsan megnőtt a bűnözés.