Az euróövezeti integráció folytatásával együtt biztosítani kell azt is, hogy a valutaunión kívüli EU-gazdaságok ne kerüljenek hátrányba - hangsúlyozza a Financial Times pénteki kiadásában megjelent közös cikkében a brit és a német pénzügyminiszter.

George Osborne és Wolfgang Schäuble a londoni gazdasági napilapban kifejti: az euróövezeti válság megmutatta, hogy a valutaunió közös költségvetési és gazdaságpolitikát igényel.
Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - is teljes mértékben elismeri a válságkezelésben eddig elért előrelépést, és támogatja a további lépéseket.
Annak érdekében azonban, hogy a nem euróövezeti uniós gazdaságokat ne érje rendszerszerű hátrány, a jövőbeni EU-reformoknak és uniós szerződésmódosításoknak az irányítási keretek olyan átalakítását is tartalmazniuk kell, amely az euróövezeti integrációt megfelelő jogi alapra helyezi és garantálja a méltányos bánásmódot az egységes uniós piacban részes, de az euróövezeten kívüli EU-gazdaságok számára - fogalmaz pénteki írásában a két pénzügyminiszter.
A Financial Times kommentárja szerint azzal, hogy Schäuble a nevét adta a cikkhez, Berlin komoly támogatást adott David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnöknek, mivel Cameron egyik fő követelése az euróövezeten kívüli EU-gazdaságok érdekeinek védelme.
Ez a követelés az egyik kulcseleme London azon kezdeményezésének, amelynek célja Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerének újratárgyalása a brit kormányfő által a brit EU-tagság sorsáról meghirdetett népszavazás lebonyolítása előtt.
Cameron ígérete szerint - ha a Konzervatív Párt kormányon marad a jövőre esedékes választásokon - Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A választók ennek eredménye alapján döntenének arról, hogy az unión belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
Osborne és Schäuble pénteki cikke szerint az uniós reformok fontosságát az is mutatja, hogy az EU lakossága a világ össznépességének alig több mint a 7 százaléka, ám az uniós szociális jóléti kiadások a globálisan ilyen célokra fordított összeg 50 százalékát teszik ki.
A brit és a német pénzügyminiszter kiemeli azt is, hogy Európa lemaradóban van. Az elmúlt hat évben az uniós gazdaság "lefulladt", miközben az indiai gazdaság teljesítménye több mint a harmadával, a kínai gazdaságé csaknem 70 százalékkal nőtt. A világon beadott szabadalmaztatási kérvények teljes számán belül Európa részesedése majdnem a felével csökkent az elmúlt tíz évben és a fiatalok negyede hiába keres munkát - sorolta a reformokat szükségessé tévő problémákat Osborne és Schäuble.
Ebben a helyzetben európai szintű fellépésre van szükség. Ki kell teljesíteni az Európai Unió egységes piacát, különösen a szolgáltatások terén, nyitni kell a külső piacok felé és végig kell vinni az euróövezeti reformokat - áll a két pénzügyminiszter pénteki írásában.