A hazai bankrendszer nagyon erősen tőkésített, így pótlásra várhatóan nem lesz szükség a devizahiteles mentőcsomag miatt. A jegybank pénzügyi stabilitásért felelős ügyvezető igazgatója erről a Gazdasági Rádió Napvendége műsorában beszélt. Az MNB továbbra is kalkulál azzal, hogy 3-4 nagybank vonulhat ki a magyar piacról és várható az is, hogy a bevételi oldalról a költség oldalra helyeződik át a hangsúly.

Nagy Márton szerint a forintosítás után a konszolidáció felgyorsulása lesz majd látható a hazai bankszektorban, sőt a pénzintézetek valódi értékét könnyebb lesz meghatározni, miután kikerülnek a mérlegből a mérgező eszközök, például a devizahitelek. Az MNB továbbra is kalkulál azzal, hogy 3-4 nagybank vonulhat ki a magyar piacról és olyan átalakulás is várható, hogy a bevételi oldalról áthelyeződik a hangsúly a költség oldalra.

Közben a Magyar Nemzet azt írja, tetszés szerint emelték a bankok a lakossági devizahitelek és a 2012 előtt folyósított forinthitelek kamatait, mert semmi – sok esetben még saját, hasra ütve összeállított kamatemelési oklistájuk – sem korlátozta őket. A vállalkozói hiteleknél már régóta alkalmazott referenciakamatozást csak akkor vezették be a lakossági forinthiteleknél, amikor arra jogszabály kötelezte őket. Vagyis hosszú ideig a legkevésbé tájékozottakat, a lakosságot vámolták meg.

A lap megtudta, még a takarítási költségeket is beszámíthatták a bankok a lakossági kamatemelésekbe. Ezen a helyzeten próbált meg változtatni egy korábbi jogszabály, ám a helyzet megnyugtató rendezéséhez újabb lépések szükségesek.

Joggal várható el a pénzintézetektől, hogy a kevésbé hozzáértő ügyfelek is könnyen áttekinthessék, megértsék a kamatpolitikájukat – mondta a lapnak Nagy Márton. Kifejtette, ennek az elvárásnak jelenleg csak a 2012 áprilisa óta nyújtott hitelek felelnek meg. Akkortól kormányrendelet írja elő a referencia-, illetve fix kamat alkalmazását. (A referenciakamat lényege, hogy a bankközi kamatlábra – bubor – teszik rá a kamatfelárat, amelynek nagysága a futamidő végéig nem változhat.) A korábban kihelyezett hiteleknél még mindig nem átlátható a bankok kamatpolitikája, de remélhetőleg ezt a kérdést is rendezi a július 4-én elfogadott, az egyoldalú kamatemeléseket tisztességtelennek minősítő jogszabály, amely a deviza- és forinthitelekre egyaránt kiterjed.

A lap információi szerint a 2012 előtt felvett lakossági hiteleknél a pénzintézetek kamatemelési oklistát használtak. Ebben sorolták föl azokat az okokat, amelyekre hivatkozva jogosultak voltak egyoldalúan kamatot emelni. Ezekben az országkockázati felártól (CDS-felár) a jegybanki alapkamaton keresztül egészen a takarítási költségek emelkedéséig sok mindent feljegyeztek.A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ha akartak, akkor valamire hivatkozva bármikor tudtak kamatokat emelni a bankok – hangsúlyozta Nagy Márton.Létezett ugyan a banki etikai kódex, de ez csak egy darab papírnak bizonyult, nem oldott meg semmit, hiszen nem volt kötelező az abban foglaltak alkalmazása.