Hírek
2015. Január 02. 16:13, péntek |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
A raboknak munkájukkal kell hozzájárulniuk a költségekhez

A januártól hatályba lépő új büntetés-végrehajtás (bv) kódex értelmében minden munkaképes rabnak dolgoznia kell, hogy így járuljanak hozzá fogva tartásuk költségeihez. Az új törvényben kiemelt célként szerepel a reintegráció, a társadalomba való visszailleszkedés.
Több mint 18 200 fogvatartott életét befolyásolja az átfogó igazságügyi reform részeként most életbe lépő új büntetés-végrehajtási kódex.
Schmehl János dandártábornok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese szerint időszerű volt a törvény megalkotása, amely külön fejezetben foglalkozik a fogvatartottak munkáltatásával. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: az új törvény 35 éves törvényerejű rendeletet vált fel, s a jogalkotó teljesen új alapokra helyezi a szabadságvesztést, a büntetés-végrehajtást.
Az új törvényben kiemelt célként szerepel a reintegráció, a társadalomba való visszailleszkedés, s ezen belül fontos, hogy a fogvatartott tartsa el önmagát, a büntetés-végrehajtás legyen önellátó, hangsúlyozta Schmehl János. Hozzátette: olyan munkákról van szó, amellyel például az elítéltek saját maguk megoldhatják az élelmezésüket. Erre több éve folyamatosak a fejlesztések, például Baracskán, Szegeden, Pécsett pékséget építettek, vágóhidakat, zöldségfeldolgozó üzemet létesítettek, de a rabok több zárkafelszerelést is gyártanak. A saját szükségletek kielégítésén túl a rabok olyan termékeket is előállítanak, amelyek az üzletekben kaphatók, de a kórházak számára is készítenek ruházati termékeket.
Az elmúlt években a börtöncégek több mint egymilliárd forint nyereséget termeltek, amelyet teljes egészében új munkahelyek létrehozására fordítanak.
Schmehl János beszélt arról is, hogy az egyéniesítés érdekében kidolgoznak egy programot, amelyet már a fogvatartás megkezdésekor elindítanak. Amennyiben a fogvatartott együttműködik, követi az ajánlásokat, dolgozik és tanul, akkor kedvezményeket kap például a kapcsolattartásban, a benti szabad mozgásában. Mindez szintén a társadalomba történő visszailleszkedést segíti, emelte ki a dandártábornok.
Nagyobb hangsúlyt kap a reintegrációt segítő pártfogó felügyelők szerepe is azáltal, hogy mostantól ők is a büntetés-végrehajtás állományához tartoznak, valamint már a börtönökön belül megkezdik a kapcsolattartást és a szabadulásra való felkészítést, amelynek fontos eleme a tanulás. A fogvatartottak majd 25 százaléka ugyanis nem rendelkezik nyolc általános iskolai végzettséggel, piacképes szakma nélkül pedig nem tudnak majd visszailleszkedni a társadalomba. Az elítélteknek azt is megtanítják, hogyan kell megírni egy önéletrajzot, milyen egy állásinterjú. Az új törvény értelmében a börtönben több térítésköteles dolog lesz, hogy a fogvatartottak tanuljanak meg gazdálkodni a munkabérükkel, tette hozzá Schmehl János.
A fogvatartottak életét jelentősen meghatározza a bíróság által kiszabott büntetés-végrehajtási fokozat – fogház, börtön, fegyház – is. Az új törvény ebben egyéni mérlegelésre is lehetőséget ad, az elítélt munkája, magatartása alapján szigorúbb vagy enyhébb fokozatba kerülhet.
A hazai büntetés-végrehajtási intézetek 142 százalékosan telítettek. Az intézetbővítések és -építések mellett a zsúfoltságot az új értesítési rendszer is csökkentheti. Az eddigi megyei rendszer helyett mostantól a büntetés-végrehajtás központilag tájékoztatja a szabadlábon védekező elítélteket arról, hogy hol kell megkezdeniük a büntetésük letöltését. A kiküldött felhívás már eleve a végleges intézetbe irányítja a fogvatartottat, továbbá kisebb súlyú ítéletek esetén időzíteni is tudják az elítélt behívását.
Az új szabályozás nem csak a rabokat érinti, hiszen a büntetés-végrehajtási dolgozóknak is meg kellett ismerkedniük a törvény szövegével és üzenetével, tette hozzá Schmehl János. A több mint nyolcezer fős dolgozói állománynak oktatást tartottak.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Július 09. 20:37, szerda | Belföld
Nyitrai Zsolt és Kósa Ádám: a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is megkapnák az élelmiszerutalványt
A nyugdíjas-élelmiszerutalványt nemcsak a nyugdíjasok, hanem a más, nyugdíjszerű ellátásban részesülők, így a fogyatékossággal élők is megkapnák
2025. Július 09. 12:18, szerda | Belföld
Hubai Imre: az éves öntözési igény többletvíz formájában be van tárazva a tájban
A Vizet a tájba program révén jelenleg 178 millió köbméter többletvíz áll rendelkezésre öntözésre, ami nagyjából megfelel Magyarország éves öntözési vízigényének
2025. Július 09. 07:13, szerda | Belföld
Nagy Bálint: újranyithat a Hévízi Tófürdő fürdőháza, készül a létesítmény hosszú távú fejlesztési koncepciója
A kormány 381 millió forint támogatást biztosít a Hévízi Tófürdő nemrég bezárt, tavi fürdőépületének rövidtávú helyreállítására
2025. Július 08. 16:39, kedd | Belföld
NGM: júniusban ismét többlettel zárt a költségvetés, a kormány változatlanul elkötelezett a költségvetési stabilitás megőrzése é
Magyarország pénzügyei rendezettek, a szigorú költségvetési fegyelem fenntartása változatlanul a kormány kiemelt prioritása