A mezőgazdaságban használt fajták 75 százaléka elveszett az elmúlt száz évben a FAO adatai szerint. A növények diverzitásának drasztikus csökkenése mellett az élelmezésre fordított tételek száma is csökkent: jelenleg 20 faj biztosítja élelmezésünket. A Rádió Orient műsorában a Növényi Diverzitás Központ igazgatója a hazai genetikai erőforrások megőrzésének fontosságát emelte ki. Baktay Borbála elmondta, a hagyományos fajok nemesítése alternatív megoldást kínál az aszályos éghajlathoz való alkalmazkodásra. Ezzel pedig kiváltható lenne a sokat vitatott GMO-k használata a termelésben.

Növényfajtáink alkalmazkodtak az ökológiai viszonyokhoz és a klímaváltozáshoz, azonban a FAO negatív tendenciái itt is megjelentek – mondte el Baktay Borbála a Rádió Orientnek. Éppen ezért kiemelt fontosságú a génbanki megőrzés. Magyarországon a növényfajták megőrzéséről többek között a Növényi Diverzitás Központ gondoskodik, amelyet 2010-ben alapított a Vidékfejlesztési Minisztérium.

100 év magány

A NÖDIK igazgatója többféle génmegőrzési módszert mutatott be. „A természetbeni megőrzés legjobb példái a nemzeti parkok, amelyek a természetes vegetáció fennmaradásáért felelnek. A kultúrnövények megőrzése a gazdálkodók révén történik, a gazda a folyamatos termeléssel tartja fenn a növényfajt. A NÖDIK alapvetően zöldség- és szántóföldi növények génbanki megőrzésével foglalkozik. A legtöbb növényt mag formájában, hűtőtárolókban őrizzük meg. Beszélhetünk 0 fokos aktív tárolóról, amely 20-30 évig tartja életképesen a magot, illetve bázistárolóról, amely akár száz évig is megőrzi a tételt. Emellett létezik in vitro megőrzés, amely laboratóriumi körülmények között tartja fenn a növényeket, például a krumplit” – magyarázta az igazgató.

Kétéves gyűjtőprogram a határon túl is

A génbank tételeinek bekerülése többféle módon történhet – kezdett bele a magyarázatba Baktay. Az igazgató kiemelte, a gyűjtés pontosan megtervezett, szakemberekkel kísért gyűjtőúton, valamint magcsere útján történhet. „Kétéves gyűjtőprogram kialakításán dolgozunk, amely a határon túli magyarlakta területeken is gyűjtene. Ezekben a régiókban nagyon nagy a diverzitás, fennmaradtak a helyi fajták, tájfajták” – emelte ki. A közigazgatási rádió vendége hozzátette, jelenleg közel 1100 növényfajt, köztük külföldieket is őriznek. A NÖDIK emellett 340 vadon élő fajt tárol génbanki körülmények között. Az ötéves Life+ Pannon Magbank Projekt keretében ezt a számot 2015-ig 800-ra kívánják emelni. A begyűjtött örökítő anyagok kutatási alapként szolgálhatnak és egy esetleges pusztulás után újratelepíthetőek lesznek. A NÖDIK így a Kárpát-medencében egyedülálló módon egy helyen fogja megőrizni a vadon élő és kultúr növényeket.

Hét szűk esztendő?

Baktay kitért a génbank élelmiszer-biztonságban betöltött szerepére is. Jelenleg 20 növényfaj biztosítja az emberek élelmezését, miközben több mint 600 fogyasztásra alkalmas faj van a Kárpát-medencében. A NÖDIK a sokszínűség csökkenésének megállításán dolgozik – emelte ki. A génbank állományának hasznosítása sokrétű. Az igazgató elmondta, a fő cél a tételek visszahelyezése a kiskerti, családi és háztáji termelésbe. Emellett a magminták a vizsgálatok és a nemesítés fő alapanyagai lehetnek. Kiemelte, szerencsére a tételek iránti igény és kereslet megtalálja egymást. „A régi fajok sok esetben jobb beltartalommal és ellenálló képességgel bírnak, mint az újabbak” – hangsúlyozta.

A génbanki minták iránti érdeklődők köre nagy, van lehetőség magkérésre. A szervezet az idei évben először a NÖDIK honlapján tette közzé a kérhető magok listáját. Baktay elmondta, a gazdák közel 320 tételből választhattak. A mintamennyiség nem pénzárú vetőmag, a gazdák mindössze termelési tapasztalataik megosztására kötelezettek. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy van létjogosultsága a nálunk megőrzött fajoknak” – hangsúlyozta a vendég.

Nemesítéssel az aszály ellen

A Rádió Orient vendége a génmódosított növényfajtákkal (GMO) kapcsolatos vitákról is beszélt. Baktay elmondta, bebizonyosodott, hogy hosszabb távon a GMO-k sem teszik lehetővé a kényelmesebb termelést. „A GMO-kukorica esetében például megjelent a szuperbogár, amely ellenálló lett már a toxinra. Emellett a környezeti hatások problematikája is fontos elem” – magyarázta. Hozzátette, a hazai viszonyokhoz jobban alkalmazkodott régi növényfajták nemesítése megfelelő alternatívát nyújtana az éghajlatváltozás és a nagy aszály ellen. „A génbank tételei több száz éve vannak jelen a Kárpát-medencében, alkalmazkodtak a helyi éghajlathoz és továbbra is alkalmazkodni fognak, ha termesztik őket” – emelte ki.

A hazai növényfajták megőrzése kapcsán felmerül az itthoni fajták külföldi termelése. A Makói Hagyma Program a tételek és a gazdák termelési tapasztalatainak összevetésével nézi meg a növényfajta előnyeit. „A mezőgazdaságban is megfigyelhető a globalizálódás folyamata. Éppen ezért fontos, hogy minden ország megőrizze a saját genetikai erőforrásait. Ami idevaló, azt itt kell termeszteni, hiszen ha máshová visszük, nem biztos, hogy ugyanazt produkálja” – zárta szavait a vendég.