Már idén támogatást kapnak fejlesztéseik megvalósításához azok az önkormányzatok, melyek az elmúlt években hitel nélkül gazdálkodtak – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető államtitkár pénteken Kiszomboron. Idén 10 milliárd, a következő három évben összesen 50 milliárd forint áll rendelkezésére erre a célra - tette hozzá Lázár János.

Egy hónapon belül döntés születhet azon települések támogatásáról, amelyek önkormányzatai nem halmoztak föl adósságot, a kormány 10 milliárd forintot különített el erre a célra – mondta az államtitkár a Csongrád megyei község művelődési házában rendezett lakossági fórumon.

A következő három évben összesen 50 milliárd forint áll rendelkezésre azon önkormányzatok beruházásainak megvalósítására, melyek józan beosztó gazdálkodással, hitel felvétele nélkül egyszerre működtették és fejlesztették településüket – fogalmazott a politikus.

Egy Kiszombor nagyságú, 4 ezer lakosú községnek 400 millió forint fejlesztési támogatás juthat – közölte Lázár János. A politikus a lehetséges fejlesztések között említette az önkormányzati fönntartású intézmények energetikai korszerűsítését, a település elérhetőségét, illetve a foglalkoztatást, a település megtartóképességét javító beruházásokat.

Az államtitkár hangsúlyozta, a most kezdődő uniós költségvetési ciklus fejlesztési forrásaira már májusban, júniusban kiírják az első pályázatokat, így a települések nem várhatnak fejlesztési terveik elkészítésével az októberi helyhatósági választásokig.

A következő években az uniós támogatások 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják. Emellett jut forrás a települések alapinfrastruktúrájának javítására, és az önkormányzatok a nehéz körülmények között élők helyzetén is változtathatnak, elsősorban a házi beteggondozásra koncentráló időgondozás, valamint a gyermekes családoknak segítő szolgáltatások fejlesztésére – tudatta a politikus.

Az államtitkár a térség fontos közlekedési fejlesztései között említette a makói északnyugati elkerülő út megépítését, illetve a román határig az idén elkészülő M43-as autópálya összekötését a jelenlegi nagylaki határátkelőhellyel. Ez utóbbira azért van szükség, mert a sztráda a román oldalon nem készült el, és egyelőre a szomszédos ország nem lett a schengeni övezet tagja, így szükség van a határellenőrzésre is.